(Minden esettanulmányt, csak a kliens hozzájárulásával teszek fel.)

30-as éveiben járó fiatal nő keresett meg. Elmondása szerint tovább szeretne lépni, változtatni szeretne élethelyzetén, de úgy érzi, hogy gátolva van és valami mindig visszahúzza. Tudja, hogy mit kellene tennie, de félelmei vannak, melyek akadályozzák.

Rekonstrukciós oldásban dolgoztunk. Ebben az oldásmenetben tulajdonképpen "kicsomagoljuk" magát a problémát. Kialakulásának gyökere, 4 éves korában volt, melyet izomteszteléssel azonosítottunk be. Beszámolt arról, hogy itt óvodás, édesanyjával és nagymamájával él vidéki otthonukban.

Amit felidézett, hogy barátnőivel egy alkalom hazafelé tartottak az oviból 3-an (barátnők) , és egyikük arra kérte őket, hogy térjenek le a "megszokott" útról és menjenek be egy közeli kis házikóba, ahol cipőfűzőt kötögettek. 

Ennek következtében nem értek haza időben, és édesanyjuk keresésükre indultak, majd nagyon leszidták őket. Ez nagyon mély nyomott hagyott benne. Félt, és azt érzete rossz döntést hozott.

Ezeket az érzéseket hordozza a jelenben is, amikor arra gondol, hogy változtatnia kell, de fél attól, hogy rossz döntést fog hozni, tele van félelmekkel. Rálátott, hogy érzései hasonlóak, sőt majdnem, hogy egyezőek ezzel a gyermekkori élményével, ahol a "változtatás" rossz döntésnek bizonyult.

Ezután korrekciókkal oldottuk félelmeit, múltbéli elraktározódott érzéseit, melynek hatására nagyon nagy nyugalmat és magabiztosságot érzett.

 

23 éves fiatal lány keresett meg, aki úgy érzi, hogy állandó visszajelzésre, megerősítésre van szüksége és ezen szeretne változtatni. Izomteszteléssel megkerestük a probléma gyökerét, ami 3 éves korában volt. Elmondása szerint itt minden a legnagyobb rendben volt, nem emlékszik különösebb traumára vagy bármire, ami megviselhette őt. 
Korregresszióban dolgoztuk, vizualizációs technikával. Felidézte az ehhez kapcsolódó élményét, ami 3 évesen otthonában történt, ahol TELJESEN EGYEDÜL VOLT!!. Elmondása szerint édesanyja dolgozott, nem volt más a lakásban rajta kívül. Rajzolgatott, tett - vett. Elmondta, hogy ez nagyon sokszor volt így, mivel édesanyja dolgozott és nem tudta megoldani felügyeletét. 

Miután rálátott arra, hogy 3 évesen nagyon sokat volt egyedül és kevés megerősítést kapott ( amire nagy szüksége lett volna ), megértette, hogyan kapcsolódik az élmény a jelen érzéseihez, problémájához.. 
A jelenben állandó visszaigazolásra van szüksége ahhoz, hogy tovább tudjon haladni. 

Ezt az élményt megtöltötte kellemes, megnyugtató érzésekkel, képekkel, ahol édesanyjával volt, biztonságban, szeretetben, megértésben. 

 

 

30 as éveiben járó angol tanár nénivel több oldáson vagyunk már túl. Pár nappal ezelőtt  újra eljött oldásra.  Arról számolt be, hogy az előző alkalmaknak köszönhetően tudatában van annak, hogy hatalmas erővel rendelkezik, ami generációs vonalon érkezik felé. Azonban most úgy  érzi, hogy ezt az erőt  nem tudja 100%-osan felhasználni, valami gátolja, blokkolja ebben.

Célmondat, amivel dolgoztunk: Képes vagyok felhasználni az erőt, amellyel rendelkezem. Elindultunk korregresszióban. Kiteszteltük a kort. A születése volt, az esemény pedig a szülőcsatornában zajlott. Információgyűjtés során elmondta, hogy neki nagyon jó születése volt, szerinte ott nem történt semmi, ami kapcsolódhatna a jelen „problémához”.

Vizualizációs technikával dolgoztunk. Miután visszamentünk a születés pillanataihoz, beszámolt arról, hogy bent van a szülőcsatornában és kellemes pulzálást érez, amit a fájások eredményeztek. Majd ezután egy sokkal feszesebb, erősebb pulzálást kezdett megélni, úgy érezte valami megszakította azt a folyamatot amit eddig ő irányított. Itt kiderült, hogy oxitocint kapott édesanyja, így a fájások ennek követeztében váltak sokkal intenzívebbé. Amit megélt, hogy egyrészt elvették tőle az irányítást, másrészt sürgetve érezte magát.

Pontosan ezekről az érzésekről beszélt, amikor a jelen problémáját írta körül. Azt mondat, hogy már előbb kellene járnia annál, mint ahol éppen tart.

Az analóg helyzet körbejárása után, ránéztünk arra, hogy mi az amire neki szüksége lett volna, hogy a születés, a maga teljességében és tökéletességében  történjen. Elképzelte, hogy a születés abban a tempóban zajlik, ahogy az neki a legkellemessebb, úgy, hogy minden szinten optimális neki és édesanyjának egyaránt.  Majd ezután végig mentünk egészen a születés pillanatáig. Amikor édesanyjára tették, ahol már a lehető legjobban érezte magát. Elmondása szerint itt minden kellemes, jóleső és biztonságot adó érzés  volt számára.

Miután befejeztük az oldást, beszélgettünk és nagyon örült annak, hogy egyrészt megértette, mi volt az oka annak, hogy türelmetlen saját magával szemben, másrész rálátott kisfiával való kapcsolatában lévő hasonlóságokra is, ami ennek köszönhetően utat enged majd a jövőben a pozitív változás felé.

 

 

Fiatal lány jelentkezett be hozzám, akit jelen esetben hívjuk Katinak. Az anamnézis felvétele során kiderült, hogy problémás családi háttérrel rendelkezik és jelenleg is nehéz párkapcsolat kialakításával küzd. Elmesélte, hogy a szülei egészen kiskorától rossz házasságban élnek, és a mai nap is külön szobában, bár egy háztartásban. Egészen kisgyermekként összeomlott benne az Apa és a család modell is, mivel Édesapja sokszor verte Édesanyját, aki mégsem döntött a különélés mellett. 
 
Arról is beszámolt, hogy nem tud rendezett, kiegyensúlyozott párkapcsolatot létrehozni, gyakran  kilép , majd később újrakezdi ugyanazt a kapcsolatot. Nem tudja miért, de úgy érzi, hogy nem találja meg a helyét egy férfi mellett sem. Csapong és már több öngyilkossági kísérleten van túl.
Arról számolt be, hogy szeretethiánya van és  a szeretet egy férfi sem tudja megadni  neki. Célja, hogy egy rendezett, szeretetteljes kapcsolatot tudjon létrehozni. 
 
Miután átbeszéltük és elmondta, hogy számára a kedvesség , figyelmesség ,a testi érintés jelentené a szeretet kimutatást, amit egy férfitől sem kap meg, rájött és megértette, hogy ugyanabban a szerepben éli életét, mint Édesanyja teszi a mai napig, Ugyanolyan férfi típusokat vonz be az életébe, mint  Édesanyja és talán ugyanazokat a hibákat követi el ,mint Ő.
 
Ezután  elkezdtünk dolgozni és ITT (izomtesztelés)-el kiteszteltük, hogy melyik életkorban kell dolgoznunk. A legjobb megértés kora 7 év volt, ahol számára érdekes esemény jött elő. Előzőleg azt mondta, hogy nem emlékszik igazán semmire, de arra igen, hogy itt sem volt egy olyan családi háttér mögötte, amiben igazán jól érezte volna magát. A domináns személy az Édesapa volt. 
 
Korregresszióban végeztük el az oldást, ahol 7 éves kislányként látta magát az otthonában, teljesen egyedül! A szülei nem voltak otthon testvére sem volt vele. 7 évesen teljesen egyedül egy kislány, akinek biztonságra, szeretetre és szülői felügyeletre lett volna szüksége. Bizonytalanságot és félelmet érzett..
Amiről beszámolt még, hogy Édesanyja dolgozott és Édesapja is ugyanabban a vendéglátó egységben tartózkodott, amely egyben Édesanyja munkahelye is volt. Ő sem volt vele, bár megtehette volna. Édesapja az anya iránt érzett féltékenysége miatt  volt ott. 
 
Amit Ő szeretett volna, hogy egy kiegyensúlyozott családban, harmóniában éljenek, ahol figyelmet, biztonságot és szeretet kap. Majd ezután az oldás alkalmával elképzelte, hogy egy hétvégi ebédnél együtt ülnek asztalhoz és megbeszélik  egymás dolgait szeretetben, békességben és egymásra hangolódva, teljes figyelemmel. Egy olyan légkörbe került, amiben ki tudott teljesedett nála az érzés, amit  7 évesen szeretett volna megélni. Ez minden tekintetben kielégítő és biztonságot adó, jó érzés volt számára. Ehhez egy szív szimbólumot társított, amely egyértelműen tükrözte érzéseit.
 
Az oldás után átbeszéltük és megértette, hogyan kapcsolódik a jelen életéhez ez a múltbéli trauma. Nem kapta meg a szeretet, nem érezte a családban a biztonságot, összhangot, majd  elmondta, hogy ugyanezt érzi a párkapcsolataiban is és valójában ez az oka annak, hogy csapong, és nem találja a helyét egy fiú mellett sem.
 
1 hét után jelentkezett nálam újra, és elmesélte, hogy hosszú ideje nem érzett ilyet. Úgy ébredt, hogy tele van szeretet energiával , nagyon pozitívnak és kiegyensúlyozottnak érzi magát. Felkereste barátait, ami szintén nem volt jellemző rá az utóbbi időben.
Természetesen folytattuk a munkát, viszont itt nagyon jól szemléltethető, hogy akár már 1 oldás milyen változást hozhat.